A címben megpróbálok utalni arra, hogy nemcsak a megnyitás, hanem a jövőkép kialakítása is cél volt. Sajnos most már négy nap elteltével nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a közgyűlés azért maradt el, mert a tagok pihenni, nem szavazni jöttek erre a pár napra.

Ez egy jó lehetőség lett volna az MCCC vezetőségének arra, hogy megmérettessék magukat, de mi közömbösek maradtunk velük szemben. Nem jó ez az irány, nem jó, hogy nem érdekelnek bennünket a körülöttünk lévő események, nélkülük nem élvezhetnénk ennyi színes programot, kedvességet, amit tőlük kapunk, igaz szigorúságot is, ami sok emberben nemtetszést vált ki. A fegyelemre, rendre mindenhol szükség van, jobb ha ezzel mi klubtagok megbarátkozunk.

A saját megtervezett programunkat még színesebbé és gazdagabbá tette, hogy a városi önkormányzat is megrendezte szokásos majálisát a Termálfürdő utcájában. A nagyon erős viharos szél sem akadályozta meg a város lakóit, illetve a kempinges klubtagokat abban, hogy nézelődjön, vásároljon, egyen, igyon, fürdőzzön a jó meleg fedett épületben, hiszen a felsoroltak tették színvonalassá az itt tartózkodásunkat. Sok kis gyermek hangjától volt hangos a kemping, boldog gyermekkacaj, ők a jövő reménységei. A kemping vezetősége vendégül látta a klubtagokat egy nagyon finom, gazdag tartalommal ellátott gulyással, melyet ezúton is köszönünk nekik. Mindenki annyit ehetett, amennyi belefért. A rendezvény szervezői igazán mindent megtettek azért, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, a csúcspont pedig az utolsó este volt a Körös 5-össel. Ledolgozhatta mindenki ezen az estén a sok felszedett kalóriát. Összegezve a rendezvény napjait jó volt és tartalmas, bár ezeket a sorokat a kemping vezetésének írom, mert a sok jó mellett volt egy negatívum is, mert a kemping területén lévő útszakaszok igen porosak, elviselhetetlenné téve a nyugalmunkat. Hallani lehetett jobbról-balról, hogy még a lakókocsik belsejébe is behatolt ez a fehér por, mely az útról származott. Gondolkodásra és cselekvésre serkenthetné a vezetőséget ez az információ.

Nagyné Dobsinai Éva

***************************************************************

MCCC évadnyitás Cegléden

Nem csalódtunk most sem, akik kikapcsolódni, pihenni és szórakozni jöttünk el Ceglédre az MCCC Évadnyitó Találkozójára a május 1-jei hosszú hétvégén.

Úgy érkeztünk a ceglédi kempingbe, mintha már hazajönnénk. A kapuban ismerős arcok fogadtak csütörtökön délutáni jövetelünkkor és a kempingben is lépten-nyomon barátokba botlottunk. Úgy eltelt az idő egymás üdvözlésével, hogy még az elősátrat sem tudtuk felállítani a megnyitó ünnepség előtt. Épp hogy csak felhúztuk az MCCC-s pólónkat és szaporázni kellett a lépteinket a sátor felé, mert már messziről hallottuk, hogy szól a zene. A programból - amit érkezéskor kézhez kaptunk – tudtam, a Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület fiatal tagjai táncoltak gyönyörű népviseletben a kempingesek tiszteletére. A dallamos zenére a közönségnek is nem csak a keze lendült tapsra, hanem a lába is táncra.

A műsor után Cegléd város polgármestere köszöntötte az MCCC csapatát, azt mondta, szívből örül, hogy újra visszatértünk ide kempingezni, mi meg úgy érzem, hogy szívesen jöttünk, mert nagy szeretettel fogadtak bennünket. Az idei találkozót Gyürky László MCCC elnök nyitotta meg. Az ünnepség után a spanyolországi Ifjúsági Rallyn részt vevő fiatalok tartottak képes élménybeszámolót az útjukról. Nagyon érdekes volt látni a kivetített fotókat és hallgatni az izgalmas élményeket, információkat az érdekességekről. Kár, hogy mi már kifutottunk a korhatárból… Azért az esti kellemes beszélgetések alatt a barátainkkal arra gondoltam, hogy nem is az a fontos, hogy hol vagyunk, hanem az, hogy kedves emberek vesznek körül bennünket és vannak ilyen rendezvények, amelyek alkalmat adnak a pihenésre, szórakozásra és az együttlétre. Köszönet érte a vezetőinknek, akik sokat dolgoznak azért önzetlenül, hogy mi jól érezzük magunkat!

Május 1-én nem ébredt korán a tábor. Reggel 9 óra után nem sokkal a büfé asztalainál kortyolgattam a kávémat és még csak néhány álmosan lézengő kempingest láttam. A fürdő melletti majálisi forgatagból már zene szólt és csalogatott mindenkit a programokra. A színpadon neves sztárok koncerteztek egész nap, gólyalábas tűzkerékvetők tűzzsonglőr káprázata, íjászat, kisállatok, lovasok, kézművesek és kirakodó vásár fogadta a nagyközönséget. A kempingben maradók ugyanakkor gyermek aszfaltrajz versenyre és családi vetélkedőre nevezhettek. A leküzdendő feladatok játékosak, színesek, érdekesek voltak, rengeteget nevettünk egymás és magunk esetlenségén.

Koraeste egy érdekes új program várta azokat, akik szeretik a szőlő nedűjét, a Borkápolnában ünnepelhettek Majálist. Hallhattak a bor történetéről, többféle bort megkóstolhattak és kemencében sült lángossal verhették el az éhségüket. Arra pedig aztán jól csúszott a bor! A társaság olyan vidáman, olyan emelkedett hangulatban tért vissza a kempingbe, hogy ihaj…!

Akinek kedve és ereje volt még, éjfélig áztathatta a megfáradt tagjait a meleg termálvízben. Nagyszerű ötlet volt, ahogy a fürdőhöz közeli hátsó kapun is közlekedhettünk a mágnesórákkal. Szombaton reggel ha akartunk, ha nem, mindenki korán ébredt. Olyan jól sikerült a meglepetésprogram, hogy senki nem maradt ágyban. A kempingen dobolva-sípolva végigvonuló gólyalábas maskarások kopogtattak be ugyanis azokba a lakókocsikba, amelyeknek gyanúsan csukva volt az ajtajuk. Az álmosan kibújókat a zenebonára összesereglett kempinglakók tapsa és ujjongása köszöntötte, „más sem aludjon tovább, mint mi” mottóval. A garabonciások mókázása, vidámsága azonban kárpótolt mindenkit a félbeszakított álmokért. Kacagtak kicsik és nagyok a figurás rímeken, a mulatságos táncokon, és állítólag „évtizedekre megalapozhatta a szerencséjét” az, aki átbújt a langaléta garabonciás kaput tartó hórihorgas gólyalábai között. A friss májusi szél ellenére népes közönség kísérte végig kempingen a mulattatókat.

Tíz órára volt kitűzve az MCCC éves Közgyűlésének időpontja a rendezvénysátorba. Én magam és a párom úgy éreztük, hogy az a legtermészetesebb kötelességünk, hogy részt vegyünk, ezért csalódottan szembesültünk azzal a ténnyel, hogy voltak, akik – lustaságból, vagy érdektelenségből – még a kempingkapuban álló sátorig sem voltak képesek elgyalogolni.

Voltak ugyanakkor olyanok is, akik csak a Közgyűlésre utaztak le Ceglédre. Mélységesen sajnálom, - mint tag – hogy a távolmaradók miatt nem volt határozatképes a Közgyűlés, pedig a meghívó szerint nagyon fontos14 napirendi pont várt volna megtárgyalásra a közös ügyeinket illetően! Számoljon el ki-ki maga ezért a lelkiismeretével… Sajnos az is rányomta a hangulatra a bélyegét, hogy voltak, akik a háttérben pusmogtak, lázítottak, akik nem látják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy mennyi munka van amögött, hogy mi jól érezhessük magunkat. Ha már segíteni nem akarnak, legalább ne romboljanak!

Az időjárással úgy kibékültünk volna, mivel az esőket megúsztuk, a sok napsütés mellett viszont szelet azt kaptunk bőven. Hordta is a port úgy becsületesen! A színes programok közepette azonban nem sok időnk maradt ezen keseregni, sok szép és hasznos portéka között válogathattunk a rendezvénysátorban kirakodó vásárosoknál, volt aki a bortúrával vigasztalódott, mások pedig ellátogattak a Cegléddel szomszédos Csemőre a Virágvásárba és a Főzőfesztiválra. Érdemes volt azonban estére sietni vissza a kempingbe, mert öt órára megfőtt a két nagy ipari kondérban a gulyás, amivel a kemping vendégelt meg bennünket, mindenki annyit ehetett belőle, amennyi csak belé fért. Kígyóztak is a sorok az illatozó kondérok körül.

Közben az egyik apartmanban jósda nyílt. Aki kíváncsi volt rá, mit hoz a jövő, a pitagóraszi számmisztika szerint jósoltathatott magának. Én nem voltam olyan bátor, hogy kipróbáljam.

Koncentráltam inkább a jelenre, pontosabban szólva az esti bulira, amelyen a jól ismert Körös5-ös zenélt. Majd’ kirúgtuk a sátor oldalát, úgy mulattunk éjfélig. Kellemes jelensége volt a bálnak az a 73 éves zsámboki hölgy, aki a kemping vendégeként csak kíváncsiságból keveredett a mulató kempingesek közé. A népviseletbe öltözött kedves asszony és barátnője egész éjjel fáradhatatlanul ropták a táncot a jókedvű társaságban. A nénit megforgató férfiak azon csodálkoztak, hogy táncpartnerüknek a több órás mulatás után még csak meg sem gyöngyözött a homloka. Olyan jól érezték magukat, hogy mindketten be is léptek az MCCC tagok sorába és jelentkeztek is a pünkösdi találkozóra.

És hát mint mindennek egyszer, ennek a találkozónak is eljött az utolsó napja. A vasárnapi záróünnepség fénypontja az volt, amikor egy kempinges kisleány egy csokor virággal a kezében verssel köszöntötte az édesanyákat. Szem nem maradt szárazon a sátorban, olyan megható volt! A hála után pedig jöttek az öröm percei, amikor kiosztották a gyermekrajz verseny és a családi vetélkedő díjait is.

A találkozó összegzéseként az elnök ismertette a részvételi statisztikát, eszerint csaknem 200 egység, több mint félezer fővel volt jelen, zömében magyar résztvevővel, de a cseh, lengyel, szlovák és szlovén társklubok tagjai is sokan ellátogattak a ceglédi találkozóra.

Gyürky László bejelentette azt is, hogy a Közgyűlés megismétlése miatt az azonos feltételek elvén a Pünkösdi Találkozót is Cegléden rendezik meg és valószínűleg ennek keretében lesz megtartva a Közgyűlés is, amelyre minden tag postai úton kap újabb meghívót.

Eliza