| | Mintegy 80 család töltötte a Húsvét Ünnepét kempingezéssel a Magyar Camping és Caravanning Club rendezvényén Tiszaújvárosban a Termál Kempingben.
Az új helyszín, a sok-sok látnivaló, felfedezésre váró élmény, a tiszaújvárosi gyógyvíz jótékony hatása izgatott várakozással töltött el mindenkit. A kemping a Találkozó résztvevőinek fogadására nyitott ki korábban, sajnos ezt abban is éreztük – amit előre nem közölt az üzemeltető - hogy a tusoló nem volt fűtött és a termálfürdő kempinggel szembeni kapuja - a még folyó új medence építés miatt - nem volt nyitva, így a főbejárat felé kellett kicsit hosszabban sétálni. A hiányosságok azonban nem voltak áthidalhatatlanok, aki jól akarta érezni magát, azt tette. Annak ellenére sem maradt el a húsvéti hangulat és a kellemes mulatság, hogy a kemping és a város – számunkra szokatlan módon - nem volt partner a Találkozó programjainak megszervezésében, viszont az érkezőket ajándékcsomaggal fogadta.
Az első vendégek már kedden délelőtt megjöttek, ők még szikrázó napsütésben táborozhattak le, csak a szerdán érkezők kaptak egy kis esőt. Délutánra viszont kiderült az ég, óriási dupla szivárvány pompázott a kemping fölött, majd csaknem végig az ünnep alatt kellemes tavaszi időjárás maradt. Csütörtökön délelőtt a rendezvénysátor is felállításra került, ezúton köszönjük meg azoknak a klubtagoknak, akik nem sajnálták az időt és a fáradtságot a köz érdekében, sajnos azonban olyanok is akadtak, akik tíz méterről – a pálinkás poharakat sűrűn emelgetve – elnézték, hogy mások dolgoznak helyettük is.
A Találkozó résztvevői a termálfürdőt korlátlanul igénybe vehették, akár naponta többször is, a tíz éve épült látványos belterű épületben négy különböző hőfokú termálvizes medence állt rendelkezésre, az egyik közülük a szabadba is kinyúlt, így még akár napozhattunk is fürdőzés közben a jó meleg vízben.
A bevásárló központ és Tiszaújváros belvárosa is karnyújtási közelségben volt, így akár gyalog, vagy biciklivel könnyen elérhető volt. A városháza előtti zöldterületen dimbek-dombok, szobrok és egy kis tó is elterül, aki körbesétálta és leült egy-egy padra megpihenni, a torony harangjátékában is gyönyörködhetett. Szemben a zöld térrel új építésű kertváros házai sorakoztak, a gondozott előkertekben és az út körforgalmának ágyásaiban is színes tavaszi virágok özöne pompázott. Érdekes volt látni a rendszerváltás után épült modern templomokat is. A település másik felén az egykori Leninváros panelerdője magasodott, különös volt a kontraszt. A tér sarkán álló cukrászdában habos kávét és sokféle finom sütiket kóstolhattunk. Voltak, akik egészen a Tisza töltéséig elsétáltak, a tavaszias időben meg sem kottyant néhány kilométer gyaloglás.
A kempingbe visszatérve vidám zsongás, gyerekzsivaj, beszélgető társaságok hangulata fogadta a kirándulókat. A rendezvénysátor esténként fűtött volt, a barátok, ismerősök szívesen összeültek, a hosszú tél után jólesett találkozni a rég nem látott kedves emberekkel. A magyar családok mellett hat szlovák egység is érkezett az MCCC Találkozójára.
Szombaton délelőtt a megnyitó ünnepségre is megtelt a sátor. Bár a vendéglátó Tiszaszolg köszöntője elmaradt, mert a cég képviselője fél órával a megnyitó előtt lemondta a részvételt, ez sem szegte kedvét a társaságnak. Helyette megtudhattak mindent a Húsvéti Találkozó programjairól, valamint arról is, hogy milyen különlegességekkel készül az MCCC Elnöksége a jubileumi Évadnyitó Találkozóra.
Húsvét lévén felelevenítettük a népszokásokat, Füredi Zsuzsa népi iparművész készült a társaságnak tojás írókázással. Gyerekek és felnőttek nagy érdeklődéssel ültek le az asztalokhoz, amelyeken gyertyák égtek és különös szerszámot vehettek a kezükbe. Egyaránt nagy igyekezettel ügyeskedtek, hogy a tojás héjára az íróka és az olvadt viasz segítségével mintákat varázsoljanak. A gyakorlatlanabbak papírra vetett motívumokat leshettek el, de közben azt is megtudhatták a művésznőtől, hogy az egyes motívumok mit is jelentenek. Egészséget, szépséget, boldogságot, gazdagságot, amit csak kívánhatunk magunknak és családunknak, azt kaphatták meg a locsolkodók is, akik rózsavízzel öntözve gondoskodtak arról, hogy a lányok ne hervadjanak el. Amikor a motívumok halványan már ott kacskaringóztak a tojáson, akkor következett csak a varázslat, a festés. A festékben áztatott tojás ugyanis a viaszmintáknál színtelen maradt, már csak fényesíteni kellett. A hímeseket aztán papírból ügyesen kivágott nyuszi tojástartókba tehették, amelyet az MCCC embléma díszített, a legszebbeket pingálók még díjat is kaptak. Olyan nagy volt a sikere a tojásfestésnek, hogy több mint két órán át bíbelődtek vele gyerekek és felnőttek.
Aki a nagy munkában vagy netán a fürdésben, kirándulásban elfáradt és megéhezett, a sátorban terített asztalon kenyér, zsír, lilahagyma, só és paprika várta, a „kend magad mozgalom”-ban mindenki megdolgozott a betevőért. A finom falatok jól csúsztak a vörös és fehér bor mellett. A finomságokból jutott még estére, sőt másnapra is.
Húsvét vasárnap ismét vidám gyereksereg gyülekezett a rendezvénysátornál, ugyanis tojáskereső versenyt hirdettünk. Az volt a feladat, hogy a recepció melletti zöld füves-bokros területen elrejtett tojásokból ki-ki minél többet megtaláljon, ugyanis a főtt tojásokat be lehetett váltani csokitojásra és más ajándékokra. Nagy-nagy izgalommal kutattak a gyerekek, volt aki hat tojást is begyűjtött, a sapkájában cipelte a gyűjtőhelyre. A végső számolásnál kiderült, hogy egyetlen tojást nem találtak meg, az még ott lapul valahol a terepen. A gyerekek ezt hallva hanyatt-homlok rohantak vissza a zöldbe, lázasan keresgéltek a fűben, a bokrok és fák tövében, míg végül a legkisebb fiúcska talált rá a lapuló szökevényre. Büszke örömmel fogadta a többiek elismerő tapsát, a jutalma pedig egy csokitojás lett. A zsűri a legszebbre írókázott hímes tojásokért járó díjakat is kiosztotta.
Meglepetés várta a felnőtteket is, ugyanis egy tarcali borász kiváló minőségű Tokaji borokat hozott a Találkozó résztvevőinek kóstoltatni. A borokat nem csupán megízlelhették, hanem mindent meg is tudhattak róluk a kempingezők. A legkapósabb a Zempléni Zengő és a Tokaji Aszú volt. Akinek ízlett, vásárolhatott is belőlük. A kóstolóból jutott még az esti Locsolóbálra is. Frankl Gábor klubtársunk nem csak a zenegépét és kedvenc zenéit hozta el a csapatnak, hogy szerezzen egy kellemes estét, de emlékeivel, élményeivel is közelebb hozta számunkra a slágereket, azok szerzőit és előadóit. A fűtött sátorban nem csak a hőfok, hanem a hangulat is egyre emelkedett, fantasztikus volt a buli. Csak a kemping biztonsági őre aggódott a hangerő és a közeli apartmanok lakói miatt, de rajta kívül senkit nem zavart. Hogy mégis tekintettel legyünk a pihenni vágyókra is, éjfél körül véget vetettünk a zenének, ám egy csapat hajnali 2 óráig még beszélgetett a sátorban.
Húsvét hétfőn a lányok hímes tojást, a fiúk illatos rózsavizet vettek a kezükbe, hogy méltón köszöntsék a tavaszi ünnepet. Kisebb és nagyobb fiúk körbejártak és bekopogtak a lakókocsikba, verset mondtak és locsoltak, amiért tojást és finomságokat kaptak jutalmul.
Délutánra mintha az időjárás is elszomorodott volna azon, hogy véget ért az MCCC Találkozó, szitálni kezdett az eső. Szerencsére – hála a sok szorgos kéznek – a rendezvénysátrat még sikerült előtte lebontani és elcsomagolni. Sokan indultak el hazafelé a hosszú hétvége után, aki tehette azonban, maradt még keddre is, az ünnepi tömeg után a termálfürdőben kényelmesebben elnyújtózhatott a meleg vízben. Sokan már a ceglédi Évadnyitó Találkozón való viszontlátás reményében búcsúztak.
Gy. Mészáros Ági
Fotók: Pintér Márió és Gy. Mészáros Ági
