| | Kedves, színes népszokást eleveníthettek fel az MCCC klubtagok június 19-21-ig Tiszakécskén a Szentivánéji Kempingtalálkozón.
A frissebbek már szerdán-csütörtökön kezdték benépesíteni a Találkozó résztvevőinek fenntartott területet, éltek a Kemping kínálta lehetőséggel, miszerint a rendezvény előtt és után 3-3 nappal is ugyanazon a kedvező áron pihenhettek.
Pénteken igazi kánikula izzasztotta a kempingezőket, jólesett a változatos hőfokú medencékben csobbanni. Aki a napsugarak elől is menekülni akart, az uszoda kellemes hűsében mártózhatott. A baráti társaságok hosszú asztalsorok mellett ültek össze, a bográcsokban finom étkek rotyogtak, a találkozás örömére pedig nemes nedűkkel koccintottak. A medencék késő éjjelig lehetőséget kínáltak a fürdőzésre.
Szombatra kicsit elszomorodott az időjárás, de a meteorológusok esőjóslata késő éjjelig nem jött be. Napközben borongott ugyan, de kirándulásra, sétára és fürdőzésre így is kiváló volt az idő. A találkozón részt vevő gyerekek – és a bevállalós felnőttek is – ingyen használhatták a fürdő csúszdáját. Izgatottan vártuk mindannyian az estét, a program érdekesnek, színesnek ígérkezett. Délután egy egész utánfutónyi fa érkezett, amelyből a fiúk máglyát raktak a focipálya homokján. Hat óra felé megérkeztek a népviseletbe öltözött táncosok és összesereglettek a kempingezők is. Kasza Ákos és csapata érdekesen, színesen vezetett be bennünket a Szentivánéji népszokások rejtelmeibe. Ízes magyarsággal nem csupán meséltek arról, miről volt jeles ez a nap, hanem be is mutatták azokat a népi játékokat, tréfákat, mókákat, amelyekkel hajdan élvezetessé, színessé tették ezt a napot eleink. Akárcsak régen, ma is a közös élmények, az együttlét öröme adta meg az ünnep értelmét. A tánchoz élőzenekar húzta a talpalávalót. Alkonyatkor a nagy kör közepén a férfiak tüzet raktak, mint egykor, amelynek füstjét régen tisztítónak hitték, és a párok – egészséget, boldogságot és szerencsét remélve – együtt ugrották át. A sötétben már csak a tűz világított. Az esti program azonban itt még korántsem ért véget. Hamarosan újabb tűz lángja lobbant, ugyanis meggyújtották a nagy tábortüzet. A ropogó tűz mellett gitár hangja pendült, sorra hangzottak fel a kedves melódiák, amelyeket a társaság együtt énekelt. Még az sem zavarta a csapatot, hogy közben szitálni kezdett az eső. Napernyők alá húzódva ugyanolyan lelkesedéssel szállt a dal, a hamvadó parázsnál pedig finom falatok sültek a nyársakon. A társaság csaknem éjfélig együtt maradt és mindenki nagyon jól érezte magát.
Vasárnap még maradt idő a fürdőzésre, pihenésre, jóízű beszélgetésekre, majd a kellemes élményekkel gazdagodva, energiával és jókedvvel feltöltődve indult neki mindenki a hazavezető útnak.
Köszönjük a szervezőknek és a vendéglátóinknak a kellemes napokat!
Zsuzsa
Fotók: Gyürky László és Sárdi A. Zoltán