Bózsva
Őszi találkozó Bózsva, Kőbérc Panzió és Kemping
Mindig nagy érdeklődést vált ki, ha a kempingtalálkozót új helyszínre hirdetik meg. Bózsvára, amely Magyarország észak-keleti csücskében, a szlovák határ közelében van - termálfürdő híján - nem „dagonyázós” programot kínáltak a szervezők, hanem a környék nevezetességeinek megtekintését kerékpárral és kisbusszal.
Csodálatos szép napos idővel kezdődött az október, így a mi kempingtalálkozónk is. A kemping az apartman faházakkal együtt egy barátságos völgyben, széltől védett helyen, erdők és hegyek között bújt meg a kis faluban, a templom háta mögött. Az apartman faházak előtti füves helyen lakóautóink kényelmesen elfértek. Vizesblokk céljából három faházat kinyitottak részünkre.
Már első nap rövid sétát tettünk Bózsván. Megnéztük a csónakázó tavat, felmásztunk a kilátó sziklára, ahonnan a környék jól belátható volt. A távolban látszott a Füzéri vár, amit a későbbiekben bejártunk.
Pénteken a kis társaság kerékpárral elindult Pálházára, hogy onnan kisvasúttal eljussunk a Kőkapuhoz. Mivel túl korán érkeztünk, a vasút indulása előtt - értékes tárlatvezetéssel - megnéztük a Vadászati és Ásvány Múzeumot. Ez a kisvasút Magyarország legrégebbi erdei vasútja. Ősét, a "lóüzemű görpályát" 1888-ban építette Károlyi gróf Pálházától a Kőkapui vadászkastélyig (A távolság 7 km hosszú).
A grófi család több mint 200 éven keresztül végzett erdő- és vadgazdálkodást a területen. A csodálatos völgyben haladva lélegzetelállító látvány tárul a szemünk elé. A hangulatosan kanyargó út a tóhoz visz. A partján megállva megcsodálhattuk a múlt század közepén - a svájci vadászkastélyok mintájára -, a sziklára épített vadászkastélyt (alatta a kisvonat alagútjával), amely szinte őrzi a magasból a vidéket. A kilátóból belátható a völgy mindkét oldala. A vadászkastély ma, szállodaként üzemel. A szálloda előtt és mellett, valamint a szépen gondozott parkban faszobor kiállítás látható.
A Kőkaputól lefelé már kerékpárral ment a társaság. Élmény volt a kerékpározás, mert az út folyamatosan lejtett, nem hajtani, hanem inkább fékezni kellett. Pálházára visszaérkezve átkerékpároztunk Füzérradványra, hogy megnézzük a Károlyi kastélyt. Na, ezen az úton már minden tartalék erőnkre szükség volt, ugyanis az út folyamatosan emelkedett. Ki tolva, ki a legkisebb áttétellel, de mindannyian odaértünk és gyönyörködhettünk az újabb csodában.
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László és hitvese úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket, valamint berendezési tárgyakat. Jelenleg a kastély alsó szintje látogatható, a toronnyal és a parkkal együtt. Ahogy egykor önmagáért a kastélyban elhelyezett kincsekért is megérte ellátogatni Füzérradványba, úgy most ezért a néhány teremért is érdemes.
Szombaton autóbuszos kirándulás szerepelt a tervben. A résztvevők létszáma a kis buszhoz sok, a nagy buszhoz pedig kevés volt, ezért nagy szervezkedés indult a kemping vezetőjének segítségével az optimális megoldás megtalálása céljából. Végül kiderült, hogy szombatra csak egy kis busz bérelhető. Voltak, akik lemondtak a kirándulásról, mert már ismerték a programban szereplő látnivalókat, többen meg vállalták, hogy pótszéken utaznak. Így az egész társaság együtt tudott lenni.
Először a füzéri várhoz mentünk. A parkolóból a várba feljutni komoly sportteljesítmény volt. Oda felérve és körültekintve megállapítható volt, hogy megérte a fáradtságot. A vár történetéről a vár kapitányától hallottuk tájékoztatót. Élmény volt az előadásában hallani az elmúlt századok várral kapcsolatos eseményeit.
A Füzéri vár a Zempléni Tájvédelmi Körzetben a Zempléni-hegység legkeletibb részén található. Ez a középkori, tatárjárás előtti vár 170 m magasan van a falu felett. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített vár - kiemelkedő kápolnatornyával - az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. 2014–2015-ben 1 milliárd 544 millió forint európai uniós támogatással rekonstrukciót végeznek, melynek során részlegesen helyreállítják a felső-várat, valamint megújul a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A korhű építészeti megoldásokkal történő helyreállítás során a belső berendezést is pótolják a fennmaradt leírások alapján. A várban a vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják majd be.
Ezt követően tovább utaztunk Széphalomra, hogy megnézzük a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokot (Mauzóleum) és sírkertet. Kazinczy Ferenc magyar író és költő, a nyelvújítás vezéralakja a ma Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon élt. A nyelvújítás egyik fő célja, hogy a tudományos-kulturális eredményeket az adott ország egységes, nemzeti nyelvén, idegen szavaktól mentesen tudják közzétenni. Ez a magyar nyelvújítási mozgalomban is kiemelt cél volt: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”, ahogyan Bessenyei György írta a „Magyarság” című röpiratában.
Kazinczy Ferenc egykori kúriája helyén – Ybl Miklós 1862-ben készült tervét felhasználva, de azon jelentős módosításokat végezve – Szkalnitzky Antal elgondolásai alapján 1873-ban emelték a görög templomcsarnokot mintázó, neoklasszicista emlékcsarnokot, amelytől gyertyánfasor vezet a költő sírjáig. Valóságos zarándokhely, ahová szerte a világból érkeznek látogatók.
Szombati kirándulásunk utolsó állomása Borsi (szlovákul: Borša) település volt, amely közvetlenül a magyar határ mentén, a Bodrog-folyó partján, Sátoraljaújhelytől 3 km-re található. A falu fő nevezetessége a reneszánsz stílusban épült Rákóczi-kastély, amely II. Rákóczi Ferenc szülőháza is volt. Itt látta meg a napvilágot 1676. március 27-én. Rákóczi szülőháza négyszögletű, vastag falú, erődített, lőréses épület, amit a XVII. század elején építettek. Az épület még jelenlegi, romos állapotában is monumentális látványt nyújt. Nagyszerű érzés belépni abba az emeleti szobába, ahol Zrínyi Ilona világra hozta kisfiát. A Nagyságos Fejedelem emlékét szobor és emléktábla örökíti meg.
Kempingezéseink során eddig még nem fordult elő, hogy a napi díjat félpanzióval együtt állapították meg. Nagyon jó volt minden reggel 8 órakor találkozni, és együtt elfogyasztani az előző nap kiválasztott reggelit, amely lehetett bundás kenyér, virsli, tojásrántotta vagy hidegtál. Ekkor beszéltük meg a napi programot. Este 6 órakor a vacsoránál találkoztunk. Jól esett a kissé hűvös időben meleg helyen vacsorázni, kényelmesen elbeszélgetni és szükség szerint igénybe venni a büfé szolgáltatásait.
Nagyon örülünk, hogy részt vehettünk ezen a jól előkészített, megszervezett kempingtalálkozón. Köszönet érte a szervezőknek, ötletadóknak, és mindenkinek, akinek része volt abban, hogy ez ilyen színvonalas módon létrejöhessen.
Katona Júlia
