Celldömölk JUFA
Pünkösdi Kempingtalálkozó Celldömölkön
2016.05.12. – 2016.05.15
A fagyosszentek ebben az évben pontosan érkeztek. Hírüknek megfelelően esős, hűvös szeles időt hoztak. Jól lehűtötték a május elején már megszokott szép napokat. Alaposan ráijesztettek a találkozóra jelentkezettek egy részére, ugyanis többen – hallgatva a meteorológiai előrejelzéseket - már a találkozó kezdete előtt lemondták részvételüket, mások meg csendben elmaradtak. De maradt 15 lelkes egység, akik még emlékeztek egykori elnökünk Gyürki László mondására, hogy „nincs rossz idő, csak rosszul öltözött kempinges”.
A csütörtöki napon délután erős szélben, záporeső kíséretében érkeztünk. Honnan is jön a szél, milyen irányba álljunk – volt a nagy kérdés. Minta volt bőven, mert akkor már kb. félig telve volt a kemping főleg németekkel és osztrákokkal. Szerencsés volt a kemping talaja, ugyanis a beálló helyek murvás kővel voltak tömörítve, így a víz nem állt tócsákba a lakóegységek körül, de az elsüllyedéstől sem kellett félni. Elhelyezkedés után jól esett a nagyon nívós fürdő gyönyörű uszodájában az úszás és a fürdés a meleg vízben.
Pénteken ragyogó napsütésre ébredtünk. A szél is alábbhagyott, így tettünk kellemes kerékpártúrát a környéken. Megnéztük Kemenesmihályfán a romantikus szecessziós stílusú gazdag homlokzati ornamentikával, kovácsoltvas ablakrácsokkal és korlátokkal díszített kb. 10-15 éve még SZÜV-ös oktatóközpontként működő Berzsenyi kastélyt, ami sajnos mára már elhagyottan, gazdátlanul áll az egykor igényesen kialakított 3 hektáros angolparkban. Reméljük, hogy ez a műemléknek rangsorolt kastélyépület rövidesen gazdára talál, és ismét régi pompájában lesz látható.
Pénteken estére zsíros kenyeres koccintós megnyitó volt a programban. A délután kerekedett óriási eső még csak szűnőben volt, amikor ismét kisütött a nap és csodás szivárvánnyal kápráztatott el, ezzel hangulatunkat is derűssé tette és így vidáman terveztük a további napokat. Másnap ugyanis buszos kirándulás volt program szerint a Somló hegyre ebéddel, borkóstolóval. Óvatosságból a 9 órai kezdést 10 órára módosítottuk.
Szombaton esernyővel felszerelkezve a kissé csepergő esőben 19-en vártuk a pontosan érkező kisbuszt. Kényelmesen elhelyezkedtünk és indultunk az idegenvezetővel egyeztetett találkozóhelyre. Andrea elmondta, hogy gyalogosan bejárjuk a Somló hegyet északról, át a hegytetőn, majd a déli oldalon leereszkedve fogunk az étteremhez érkezni. Közben megtekintjük a várat és a kilátót is. Kezdetben aszfaltos úton haladtunk az esőben, majd keskenyebb úton a fejünk felett összeérő lombkorona alatt. Közben elállt az eső, időnként felséges panoráma tárult elénk, majd ismét az erdő sűrűjében jártunk. Az út folyamatosan emelkedett, egyre keskenyebbé vált, azután csúszóssá. Andrea bíztatott bennünket, mindjárt ott vagyunk, ez nem nehéz terep. Mire a várhoz értünk már dézsából ömlött az eső. Jó hogy fedett helyre beállhattunk és ott hallgattuk őt.
Somló a Balatontól legmesszebb lévő tanúhegy, amely a Bakony hegység északi körzetében magányosan tör az égbolt felé. Erdővel benőtt szakadékos peremén emelkedik a középkori várrom. Építése 1200 körüli. A XVI. század jelentette a vár virágkorát, amikor nagyszabású építkezéseket végeztetett benne a humanista szemléletű Bakócz érsek. Rövidesen azonban már az ország középső területeit elfoglaló török hódítók betörései fenyegettek. A XVII. században sok kézen megfordult. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt ideiglenesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált. Később sorsára hagyták. Épületeinek köveit az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el. A várban napjainkban régészeti kutatások kezdődtek, amelyek célja e műemlék megóvása, hogy a jövő nemzedéke is megcsodálhassa Somló várát.
Körbejártuk a vár megmaradt romjait, csodáltuk a panorámát és fotóztunk. Közben elállt az eső és folytattuk utunkat a Szent István Kilátó felé. A festői szépségű Somló tetején a Szent István király halálának ezredik évében, 1938-ban épült a kilátó. A hegy bazaltköveiből épült torony 12 méter magas, s ragyogó körpanorámájával ajándékozza meg tiszta időben azokat, akik megmásszák a lépcsőket. Keletre a Bakony hegyei egészen a Kabhegyig, délre a Balaton csillogó hullámai, Csobánc, Badacsony, Szentgyörgy és Szigliget, nyugaton a Sághegy, távolabb az Alpok nyúlványai láthatók, északon Pápa és vidéke, a Kisalföld rónája ejtik bámulatba a turistát. A kilátó épületében kicsit megpihentünk. A Kilátó falán elhelyezett emléktáblánál az Antall József Baráti Társaság tagjai 1994 óta minden év június 30-án tiszteletadásra és koszorúzásra gyűlnek össze. Megemlékeznek a szovjet csapatok kivonulásáról, amellyel helyreállt hazánk szuverenitása.
Igyekezni kellett a hegy lábánál lévő étterembe. Az eső többet már nem esett, de nedves volt minden. Nehéz volt a keskeny, tócsákkal teli földes kavicsos, meredek úton haladni, ráadásul a magas aljnövényzet miatt nadrágunk szára elázott, cipőnk vizes lett. Nagy boldogság volt leérkezni az étteremhez. Kérésünkre Andrea bevallotta, hogy a megtett utunk kb. 10 km volt. Elmondta, hogy nagyon büszke a csoportunkra, hogy ilyen jó kondícióval, zokszó nélkül gyalogoltuk végig a távot. Mi is örültünk a sok-sok szép látnivalónak, és a szívélyes idegenvezetésnek.
Az étteremben az előzetesen megrendelt ételt megkaptuk, jó étvággyal elfogyasztottuk. Közülünk nyolcan mentek a szomszéd házban lévő borkóstolásra. A házigazda 8 féle bort kínált az asztalnál, majd a borospincében mindenki a számára legjobbnak ítéltből még kérhetett. Palackozott bor vásárlására is volt lehetőség. Ismét buszra szálltunk, és folytattuk utunkat – most már napos időben - a közeli Iszkázra, Nagy László költő szülőházához.
Nagy László szülőházát a költő édesapja építtette 1908-ban. Jellegzetes középparaszti lakóház, zárt folyosós. A konyha a két szoba között van. A ház két végén kamra, illetve a nyári konyha. A házhoz illeszkednek a gazdasági épületek, a kert végében pedig pajta van. A konyhában a Nagy László életét bemutató kiállítás látható. A szín helyén van a bolgár szoba, amelyet a bolgár kormány építtetett a költő emlékére, hiszen Nagy László sok művet fordított és ő tette ismertté a bolgár verseket magyar nyelven. Az emlékházon két emléktáblát láthatunk. Az egyik a házat jelöli, a másik a költőről készült dombormű.
Vasárnap kerékpáros túrára készültünk a közeli Sághegyre. Figyelve a felhők vonulását, délután 2 órára módosítottuk az indulási időt. Szerencsére már délután nem esett az eső. 12 kerékpáros szállt nyeregbe. A városban még sima volt az út és jól haladtunk, de a hegy lábától a 19%-os emelkedő leszállásra és a kerékpár tolására kényszerített. Kissé feljebb már csak gyalogosan lehetett közlekedni. Leparkoltunk és gyalogoltunk. Celldömölk legidősebb „lakója” a Ság-hegy, amely egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket.
A hegyen 1910-ben megindult bányászat jelentős változásokat hozott. Megnyitásától 1958-as megszűnéséig Közép-Európa egyik legjelentősebb bányájaként működött. Ezen idő alatt mintegy 1,7 millió vagon követ termeltek ki és a hegy nagy részét lebányázták. A kitermelés után viszont egy csodálatos természeti látványosság maradt ránk, amit ma mindenki csak kráterként ismer. A bányászat következtében betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe. A bazaltkitermelés folyamán láthatóvá vált a vulkán egykori krátere, ezáltal bemutatható lett a hegy 5 millió éves geológiai története. Minden kő mögött, minden ösvényen várt minket valami váratlan, valami békés, ami már régóta ott volt talán és arra várt, hogy felfedezzük. A hegyről lenézni is jó volt, a kráter belsejében állni és felnézni a hegyre nemkülönben.
Kiálló mozgó köveken és sziklákon, csaknem függőleges falon négykézláb, feljutottuk a kráter peremére és a fennsíkon haladva megláthattuk a Trianoni keresztet, ami a kempingből is jól látható. Az 1920-as Párizs melletti Kis-Trianon Kastélyban aláírt, Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztetve, 1934-ben avatták fel. A kereszten a következő felírat olvasható: NAGYMAGYARORSZÁGÉRT Kemenesalja népe 1934. A kereszt napjainkban díszkivilágítást kapott, így az utazó most már éjjel is láthatja ezt a monumentális emlékművet, amely a trianoni békediktátum legnagyobb magyarországi emlékeztetője.
A Sághegyi múzeumba többszöri próbálkozás után sem tudtunk bejutni. Jó lett volna látni a kiállított bronzkori emlékeken és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolatát is, de majd talán ez egy másik alkalommal sikerül.
Este még elfogyasztottuk közösen a pénteki zsíroskenyér-parti maradékait, és jókat beszélgettünk a mostani élményeinkről. Egyetértettünk abban, hogy nagyon tartalmas sok élményt, ismeretet biztosító találkozón vettünk részt, amit nem tudott elrontani a kedvezőtlen idő. Ilyen remek programot kínáló találkozókon szeretnénk a jövőben is részt venni. Krausz Józsi közben felvázolta a következő időszak lehetőségeit és kért mindenkit, ha ötlete, javaslata van, azt mondja el.
Köszönjük Krausz Józsinak ezúton is, hogy ezt a nagyszerű programot megszervezte.
Katona Júlia