Dunaföldvár

Találkozó Dunaföldváron 

2016.10.06 - 09 

Barátságtalan esős, szeles, hűvös időben indultunk a Dunaföldvári találkozóra. Az előző héten is, sőt egész szeptemberben napos, meleg idő volt, így most kissé bánatosan vettük tudomásul az idő ősziesre váltását. A Kék Duna Kempingbe mentünk, amely közvetlenül a Duna mellett csodás természeti környezetben helyezkedik el. Remek árnyékos és napos helyek vannak benne szépen karbantartott fűszőnyeggel. A mellékhelyiségek megfelelően tiszták, a meleg víz folyamatosan biztosított. A konyha mellett kedves kis befűthető közösségi helyiség van, aminek azért örültünk, mert naptetőt kinyitni, asztalt-széket kitenni nem szándékoztunk.         

Estére a jelentkezők nagy része megérkezett. Gyülekeztünk a kis meleg helyiségben és vártuk a Tourinform Iroda képviselőjét, aki segítséget nyújtott a programunk összeállításához. Erika beszélt a település történetéről, a város nevezetességeiről, majd a - Krausz Józsival előre egyeztetett - programokat ismertette. Elmondta, hogy Dunaföldvár évezredek óta lakott hely, közel ezer éves apátsági birtokrész, 1989 óta városi ranggal rendelkezik. A szép fekvésű Duna-parti városban 1930-ban épült Budapest után az első közúti és vasúti híd, aminek létesítése jelentős fejlődést hozott a városnak. A híd a Dunántúlt köti össze az Alfölddel, ezért a várost a „puszta kapujá”-nak is nevezik. Érdekes még, hogy Szulejmán szultán a mohácsi csata után (1526) Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. Erika távozása után még sokáig beszélgettünk. Szóba került az MCCC jövő évi programtervezete. Nagy örömmel hallgattuk, hogy a jövő évben is érdekes, nívós, újszerű programok szerepelnek a tervekben. 

Pénteken reggel igyekeztünk a kempingtől kb. 300 méterre lévő termálfürdőbe, mert ott a hét minden hétköznapján reggel 8 órától fél órás vízi-tornát tartanak. Nagyon jól esett a sok nyújtó gyakorlat a szakszerű irányítás mellett. Mivel a fürdő már a téli üzemmenet szerint működött, ezért csak a fedett térben lévő termál medence állt rendelkezésünkre. Kényelmesen pancsolgattunk a torna után, majd mentünk vissza a kempingbe, hogy elkészüljünk időben a városnéző programra. 

Gyalogosan indultunk a parkon át fel a lépcsőkön a török-kori Várba. Ez a vár az országban egyedülállóan egy löszplató peremén magasodik a Duna fölé. A XVI. század elején emelték II. Lajos királyunk idején. Hamarosan török kézre került, szultáni nászbirtok lett. Feladata a dunai átkelőhely őrzése volt, török helyőrség állomásozott benne. A vár és tornya a Rákóczi szabadságharcban játszott még szerepet. Később megszűnt hadászati jelentősége, börtönként élte évtizedeit. 2006-ban a várat és a várudvart felújították. A várban most kiállítások láthatók. Pl: „Vak Bottyán emlékezete” - amely a legendás hírű kuruc generálisnak állít emléket és a „Rózsalevél felkap a szél” - amely Sárdy János énekes emlékkiállítása. Láthatók még itt börtöncellák, a cellák falán börtönfreskók, egykori rabok emlékei. 

  A várudvarban Magyar László (1818-1864) Afrika kutató bronz szobra látható kezében egy papírtekerccsel. Mögötte egy bronz körből Afrika sziluettje van kivágva. Itt a várudvarban van még fazekas műhely, fafaragó galéria, ispánház. Nagy helyet foglal el a szabadtéri színpad és a nézőtér. Itt, 18 év óta nemcsak nagyszerű előadásokat, de csodálatos dunai panorámát is kap a néző. Igazán szép, impozáns a kézzel faragott várkapu. Miután mindent megnéztünk a várudvarban betértünk a Vár étterembe, ahol Vár tállal vártak minket. Ebéd után városi sétára indultunk. Öt templom van a városban, de ahol próbálkoztunk, ott zárt kapuk fogadtak. Hamarosan egy cukrászdába kötöttünk ki, amelynek igazán nagyszerű kínálatából mindenki megtalálta a kedvére valót.  

Este a fürdő 6 – fél 8-ig csak nekünk volt nyitva. Kedvünkre szaunázhattunk, pancsolhattunk a vízben. Többen felidéztük a reggeli vízi torna elemeit. Jól esett átmelegedni és ellazulni a kellemes hőmérsékletű vízben. Visszatérve a kempingbe Krausz Józsi javaslatára megsütöttük a Magyarremetén megvásárolt, de még megmaradt szalonnát. Ettünk hozzá saját kenyeret, paprikát, paradicsomot, kinek mi volt a készletében. Később előkerült az aranyos Kaszab Pista harmonikája és megkezdődött az éjfélig tartó nótázás. 

A szombat reggel piacozással kezdődött. Nem nagy területű a piac, de a kínálata igazán figyelemre-méltó volt. Közülünk többen vásároltak szalonnát, kolbászt, de volt, aki kacsát vett. Hazavittük a kempingbe a megvásároltakat, majd rövid fürdés és kis pihenő után indultunk a közeli Halászcsárdába a megrendelt ebédünket elfogyasztani. Filézett hal volt a halászlében. Külön tálban hozták az ikrát/tejet és a tésztát. Ez az ebéd is jó volt. Ebéd után sétára indultunk. A várdombról előző nap átláttunk a kálvária dombra, így most oda igyekeztünk. Ez a műemlék jellegű építmény a XVIII. század végén készült. 2006-ban felújították a keresztet 2011-ben az odavezető utat. Érdemes volt megmászni, mert csodás panoráma tárult elénk. Jól látható volt a magasból még a Dunaújvárosi híd is. További városi sétánk során útba ejtettük a város másik cukrászdáját is. Fagyi, süti kínálata ennek is jó volt. 

Késő délután borkóstolóra várt minket Nagy Sándor borász és felesége. Gyönyörűen terített asztal, csillogó poharak és jó meleg fogadott a pince feletti fogadóhelyiségben. A tálcákon gusztusos szendvicsek sorakoztak. Több tálban apró pogácsák voltak. A házigazda elmondta, hogy nyugdíjas éveinek kellemes elfoglaltsága a borászkodás. Szívesen tart kóstolókat, de nem készít bort ipari méretekben. Ez év márciusában a Dunaföldvári Kertbarátok egyesületének szervezésében 40. alkalommal rendeztek borversenyt. 111 bormintát vittek a boros gazdák a versenyre. A város bora címet az ő rizlingszilváni bora nyerte el, de díjazott lett több fehér és vörös bora is. A kóstolónk törkölypálinkával indult. Ezt követte a cserszegi fűszeres, az irsai olivér, a chardonnay, a kékfrankos rose, a szamorodni, a merlot, cabernet sauvignon, és végül zölddió pálinka. Egy-egy kóstolás után szendvicset fogyasztottuk így egyáltalán nem ártott meg senkinek sem a bor. Jó volt a hangulatunk, nagyon jól éreztük magunkat. Aki akarta megnézhette a pincét is, ami olyan takaros volt, mint minden ennél a háznál. Házigazdánk és felesége nagyon kedvesek, aranyosak voltak így utólag is nagyon jó szívvel emlékezünk vissza rájuk. 

Hazatérve a kempingbe többen pihenni tértek, de a társaság nagy része ismét az aranyos Kaszab Pista zenéjére és dallamaira múlatta az időt ezúttal is éjfélig. 

Vasárnap már készültünk haza. Már a nap is mutogatta magát, de tartott a hideg idő továbbra is. Gyönyörű helyen voltunk nagyon jó társaságban. Érdemes lenne ide jó időben is ellátogatni. Köszönjük szépen Krausz Józsinak, hogy ezt a nagyszerű programot megszervezte. 

Katona Júlia