Szántód

Szántódi Kempingtalálkozó  

2016.08.11-21. 

Az MCCC korábbi kempingtalálkozóinál megszoktuk a részletes, változatos programot. Ezúttal nem volt programajánlat. Ezt a néhány napot a szervezők a pihenés, a csendes kikapcsolódás jegyében tervezték eltölteni.  

Sajnos az időjárás ismét nem a kedvünk szerint alakult. Végig változékony volt az idő. Fürdésre a Balatonban csak a legmerészebbek szánták rá magukat. Jó volt, hogy kempingünk közvetlenül a Szántódi Rév mellett volt, ami Tihanyi látogatásra csábított. A komp közlekedése folyamatos volt a két part között, mindössze 8 perc menetidővel. További csábítást jelentett, hogy az EU nyugdíjasainak ingyenes volt a kompozás, a kerékpárszállítás pedig csak 300 Ft-ba került. 

Esténként – amikor éppen nem zuhogott az eső – a szokásos módon összeraktuk az asztalokat. Egyik alkalommal a korábbi kempingtalálkozók képeit vetítette ki Rábai Laci a nagyképernyős monitorán. Így néztük meg és idéztük fel az emlékeinket. Milyen jó, hogy a társaság nagy része rendszeresen részt vesz a találkozókon, így az élmények is közösek, hiszen egész más úgy nézni a képeket, hogy saját élmények kapcsolódnak hozzájuk. Másik alkalommal pedig a jelenlegi találkozó korábbi napjaiban készült videó felvételeken néztük meg magunkat.   

Egyik napos délelőtt, kisvonatos kirándulást szervezett Krausz Józsi Szárszóra, a József Attila Emlékházba. A kisvonat a kempingből indult és nagyrészt a mi csapatunk foglalta el az ülőhelyeket. Integetve, nevetgélve utaztunk Szárszó felé. A balatonszárszói villasoron van a 2011-ben EU forrásból megújított egykori Horváth panzió, amely otthont ad a József Attila kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, amelyről nem tért vissza többé. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és abból visszatekintve állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint a magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével. 

Az emlékmúzeum látogatása után ismét kisvonatra szálltunk. Rövid városnézésre megálltunk Földváron, megnéztük a termelői piacot, a kikötőt és csipegettünk egy kis velős pirítóst. Fotóztunk az éppen zárva lévő „Férfimegőrző” előtt, majd visszaszálltunk a kisvonatra és nótázva hazatértünk a kempingbe. 

Bár a társaság tagjai többnyire önállóan is kompoztak, de elhatároztuk, hogy közösen is átmegyünk Tihanyba és ott sétálunk, nézelődünk. 30 fokos hőség volt, amikor 14 órakor indultunk a komphoz. A túlsó oldalon ugyan láttuk a sokasodó sötét felhőket, de az eloszlásukban jobban bíztunk, mint a közeli viharban. Alig hogy átért a komp Tihanyba és beszálltunk a kisvonatba nagy cseppekben eleredt, majd zuhogott az eső, fújt a szél. A nyitott oldalú kisvonatban sikerült jól elázni. Még esett az eső, amikor bementünk a Babamúzeumba, kifelé jövet azután szerencsére elállt. Sétáltunk a gyönyörű környezetben, majd betértünk a Rege Cukrászdába. Meghökkentően csodás onnan a teraszról a panoráma. Ezt ügyesen az árakba is beépítették, így lett egy kis gombóc fagyi ára 400 Ft. Kisvonattal utaztunk vissza a komphoz, ami szinte azonnal indult Szántódra. Rövid idő múlva már a kempingben voltunk és csodálkoztunk, hogy amíg távol voltunk, ott nem esett az eső. Később azután eleredt Szántódon is az eső. Dörgött, villámlott egész éjszaka.  

Az aranyos Kaszab Pista kicsit később érkezett, mint a többiek. Azonnal az érkezése után hozzáfogott és mindenki örömére disznópörköltet főzött a nagy bográcsában, amit krumplival, savanyúsággal tálalva az összetolt asztalok mellett közösen elfogyasztottuk. Egy másik este zsíros kenyér partit tartottunk. A bajmóci sültszalonna megmaradt zsírját kentük a finom puha kenyérre és hagymával, paprikával fogyasztottuk. Az étkezések utáni baráti beszélgetések a késő éjszakába nyúltak. 

Közös bringa programot is szerveztünk Siófokra. Sajnos a sportolással kapcsolatos programok nem mondhatók vonzónak a kempinges körökben. A kevés jelentkezőkből is akadtak, akik feladták és inkább visszafordultak. Pedig nagyon jó túra volt! 

Mi nem tudtunk a találkozó végéig maradni, így az utolsó napok eseményei a beszámolóban nem szerepelnek. Összességében nagyon jól éreztük magunkat. Valóban pihentető hetet töltöttünk Szántódon jó barátok társaságában. Az idővel ezúttal sem volt szerencsénk, de úgy látszik ez a nyár már ilyen változékony, sok esővel, hűvös napokkal járó.  

Köszönjük, hogy részt vehettünk a találkozón.

Katona Júlia