09-12.-09-20. Portoroz

Az idei évben - hagyományteremtő módon - klubunk vezetői az Adriai tenger partjára szerveztek találkozót. Így elkerültük azt, ami évek óta kísérte a nemzetközi Adria találkozókat, hogy nagy létszámunk miatt, nekünk jelöljék ki a parttól legtávolabbi, legelőnytelenebb parcellákat. Már az is nagyszerű volt, hogy otthon kiválaszthattuk, hogy a parttól az első vagy a második sorban szeretnénk-e helyet foglalni és hányas parcellán.

Még tombolt a nyár, de már csak 30-35 C fok körül volt a napi hőmérséklet, amikor elindultunk. Útközben megálltunk Nagykanizsán, majd szombaton kora délután megérkeztünk a csodaszép tengerparti kempingbe a Camp Lucijába. Mi még ilyen remek közvetlen tengerparti kempingben sosem voltunk, ahol lakóink között gyönyörű fák biztosították az árnyék és fény ideális összhangját! A vízbe lépcsőkön keresztül juthattunk be, vagyis azonnal mélyült. Úszástudásra vagy valami segédeszközre volt szükség a fürdésnél a pompás hőmérsékletű vízben.

Szombaton dél tájban érkeztünk a kempingbe. Elhelyezkedtünk, ismerkedtünk a kemping szolgáltatásaival, fürödtünk, majd este részt vettünk a parton a „Naplemente partin”. Kiraktuk asztalainkat, a székeket, és mindenki hozta az otthoni sütijét és italát. Mucsi Zsuzsi elnökhelyettes asszony és Sándor Tibor köszöntötte a résztvevőket, ismertette a közös, autóbuszos programokat, és beszélt a fakultatív lehetőségekről. Befizettük a közös programok részvételi díját, majd a továbbiakban beszélgetéssel töltöttük az időt a kellemes környezetben. Nagy élmény volt nézni a naplementét, és teljes sötétedéskor a szemközti part ragyogó fényeit. Hallottuk még éjfél után is a szemközti part valamelyik szórakozóhelyének hangos zenei műsorát.

Vasárnap már kora reggel indultunk autóbusszal Kostanjevicába, amely Szlovénia legkisebb városa. Egy szigeten fekszik a festői Krka folyón. Egyedi fekvése és gazdag történelme miatt különleges úti cél. Megnéztünk egy 17. századi eredetileg karmelita, majd a 19. század elejétől ferences-rendi kolostort, amelynek területén áll az Angyali Üdvözlet temploma, az 1830-as években létesített Bourbon-kriptával. Itt nyugszik az ausztriai számkivetésben elhunyt utolsó Bourbon-házi francia király, X. Károly és családtagjai. 50 éve itt nagy földrengés volt, akkor megsérült a templom, de azóta helyreállították. A Könyvtárban 11500 könyv van, 25 nyelven. A legrégebbit 1450-ben nyomtatták. A Kolostort rengetegen látogatták, a parkoló teljesen megtelt. Nagy méretű autóbuszunkkal csak nagyon nehezen tudtunk kiférni a parkolóból.

Utaztunk tovább Stanjelbe. Az ország délnyugati részén fekvő Karsztvidék egyik legbájosabb városába, amely a teraszosan épült dombon már messziről volt látható. A festői városképet az egyedi tornyú templom, a hatalmas reneszánsz várkastély és az impozáns városfalak uralják. A városkapun belül az óváros girbe-gurba utcácskái, az egymás mellett sorakozó terméskőből épült mediterrán jellegű karsztházak és a látványos Ferrari-kert volt. Ennek tervezője Ferenc Ferdinánd építésze Max Fabiani. Itt minden épület kőből készült. Betértünk az egyik épületbe, ahol kedves vendéglátás fogadott. Nagy tálakon kínáltak sonkát, szalonnát, sajtot, kenyeret, majd még kaptunk fejenként 1-1 dl vörösbort is.

Ismét buszra szálltunk és utaztunk tovább Lipicára. A Lipica birtok a karszt régió központi látványossága és Szlovénia egyik fő kulturális műemléke. A helyi idegenvezető elmondta, hogy 1580 óta foglalkoznak itt lótartással. A 300 hektáros területen 400 ló nevelésével, képzésével szaporításával foglalkoznak. A lipicai tenyésztés hagyománya 2022. december 1-jén került fel az UNESCO kulturális örökségének listájára. Szlovéniával együtt, azonos elvek alapján, nyolc partnerországban foglalkoznak lótenyésztéssel: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Románia, és Szlovákia. Az általános ismertetés után bementünk a színházterembe, ahol 50 perces nagyon látványos lovas-bemutatóban gyönyörködhettünk. E látogatás után visszatértünk a kempingbe.

Kedden Postojnába a jégbarlangba mentünk, ismét autóbusszal. Ez Szlovénia egyik legismertebb és leglátogatottabb barlangrendszere. Híres a lenyűgöző cseppkőformációiról, föld alatti kisvasútjáról és különleges élővilágáról. Hossza 24340 méter és három szinten terül el. Ebből kb. 5 km járható be: 3,7 km kisvasúttal, a többi út gyalogosan tehető meg. A bejáratnál kaptunk magyar nyelvű audio guide készüléket, amely végig kalauzolt és tájékoztatott a látnivalókról. Fantasztikus, lenyűgöző a természet e csodája! Sajnos, a hatalmas látogató tömeg miatt, nagyon gyors ütemben kellett bent haladni, igazán elbámészkodni, kényelmesen fotózni nem is lehetett. Kiérkezve a barlangból megállapítottuk, hogy alaposan elfáradtunk. Busszal folytattuk tovább az utunkat.

Ljubjanába érkeztünk. Rövid séta után máris a járműforgalomtól elzárt belvárosban voltunk, ahol találkoztunk idegenvezetőnkkel. Itt a történelmi múlt, a modern kultúra és a zöld életstílus tökéletes harmóniában él együtt. Megnéztük a fenséges Hármas hidat amely nemcsak a Ljubjanica folyó átkelésének eszköze, hanem élénk találkozóhely, kulturális központ és a város gazdag történelmének jelképe. A neves építész, Jože Plečnik által a 20. század elején tervezett Hármas híd három különálló szakaszból áll, amelyek összekötik az óvárost az újjal. A két külső híd gyalogosút, míg a középső híd a járműforgalmat szolgálja ki. Itt hajóra szálltunk, és onnan csodáltuk a várost. Kedves figyelmesség volt idegenvezetőnktől, hogy kaptunk a fedélzeten 1-1 pohár pezsgőt.

Csütörtöki közös programunk, az olaszországi Trieszt közelében, az Adriai-tenger partján egy festői kőszirten lévő Miramare kastély látogatása volt. Míg eddig örülhettünk a kiváló, napsütéses időnek, reggelre sötét esőfelhők borították az eget. Mire a kapunál várakozó autóbuszunkhoz értek a későbben indulók, a kiadós záporesőben alaposan eláztak. A gyorsabb szárítkozás érdekében buszvezetőnk nyomta a meleget, ettől meg trópusi levegő lett a buszban. A kastély parkolójához érkezve szerencsére elállt az eső. A kastély egy lenyűgöző 19. századi romantikus palota, amelyet Habsburg Miksa főherceg tervezett és építtetett. Idegenvezető nélkül önállóan jártuk be a kastély termeit. Elegáns bútorokkal berendezett pazar szobákat, lakosztályokat láthatunk eredeti pompájukban. A Habsburgok gazdagsága itt szinte kézzel fogható volt. Miksa lakószobái hajókabinokra hasonlítanak, ugyanis a herceg az osztrák haditengerészet főparancsnoka volt. Láttuk még Sarolta lakószobáit, vendégszobákat és az ebédlőket. Ismét eleredt az eső, ezért gyors léptekkel igyekeztünk vissza autóbuszunkhoz. A kempingben már napsütéses idő várt, és maradt is amíg ott tartózkodtunk.

Több közös utazás nem volt, de egyénileg, kisebb csoportokban többen útra keltek, és bejárták a környéket. Élvezet volt napközben a tengerparton tölteni az időt olvasással, beszélgetéssel, pancsolással. Esténként rendszerint összegyűltünk a part mellett beszélgetni, hallgatni Szakács Laci kellemes zeneszolgáltatását, de több alkalommal még táncra is perdültek társaink. Ideális, remek helyen kempingeztünk! Köszönjük a nagyszerű szervező munkát Mucsi Zsuzsinak és Sándor Tibinek. Ahogy ígérték, jövőre is vállalkoznak egy-két hetes nyaralás megszervezésére ugyanitt, vagy valami hasonlóan remek helyen. Ehhez várják az ötleteket, javaslatokat a klubtagoktól.

Katona Júlia