Pozsony

Kempingtalálkozó Pozsonyban
2018.június 14-17.

Az egykori magyar város - most a szlovák főváros - nevét a vár első ispánjáról Poson-ról kapta. Komoly történelmi szereppel bírt hajdan a magyarok életében, mivel a reformkorig országgyűlések színhelye volt, ma azonban Szlovákia kulturális és gazdasági központja.

Kempingünk, az Autocamping Zlaté piesky (Aranyhomok kemping) a város szélén lévő szabadidőközpont területén van. Csütörtök volt az érkezés napja. Elhelyezkedtünk, koccintottunk, pihentünk egy keveset és ismerkedtünk a kemping, ill. szabadidőközpont területével. Estére az addig záporos-zivataros idő elcsendesült, így elindulhattunk a városba esti sétára. Néhány száz méter után elértük a 4-es villamos végállomását, amellyel átszállás nélkül kb. fél óra alatt jutottunk el a történelmi belvárosba.

Idegenvezetőnk kedves kempinges-társunk, Németh Tibor volt, aki ezt az egész Pozsonyi programot megtervezte. Sétáltunk az Óváros déli oldalát határoló egykori Sétatéren, amely Pozsony leg-nagyvárosiasabb tere, impozáns, elegáns épületeinek nagy része a századfordulón épült. Az árnyas-parkos téren hangulatos kiülős helyek sorjáznak mindkét oldalon. Elmentünk a tér másik végén lévő Nemzeti Színházhoz, és megnéztük az éppen akkor ott kiállított veterán autókat. Egy kis frissítőre betértünk a Zelena utcában lévő kocsmába, amely arról híres, hogy a magyar ifjaknak ott van a törzshelye. Folytattuk városi sétánkat, majd hazaindultunk a villamossal. 11 óra után értünk haza jól elfáradva.

Pénteken 9 órára jött kempingünkbe Korpás Árpád pozsonyi idegenvezetőnk. Még a kempingben beszélt Pozsony magyar vonatkozású történelméről, majd elindultunk. Közvetlenül a kemping bejárata előtt megnéztük azt az emlékművet, amely az 1976.07.28.-ai légi katasztrófa 70 utasának és 6 főnyi személyzetének állít emléket. A repülőgép leszállás közben e helyen zuhant le. Villamossal az UFO hídig mentünk, majd következett a városi séta. Szerencsés ez a város, mert a világháborúk alatt nem érték károk, minden épületét eredeti szépségében lehet látni. Műemlék itt minden épület. Idegenvezetőnk fantasztikus történelmi ismerettel rendelkezik és át akart adni minden ismeretet. Bementünk a Szt. Márton Dómba. Ez volt a színhelye 1563-1830 között magyar királyok és királynék koronázásának. A templom falán olvashattuk időrendi sorrendben, hogy kiket koronáztak itt meg. Voltunk a Prímási palotában. Ennek tükörtermében írták alá 1805.12.26-án I. Napóleon francia császár és I. Ferenc osztrák császár képviselői a Pozsonyi békét. Megnéztük azt a hat angol gobelint, amelyet XVII. szd-ban flamand takácsok gyapjúból és selyemből szőttek. Ez a világon fennmaradt legnagyobb angol gobelin gyűjtemény.

Elrepült a délelőtt és betértünk egy elegáns belvárosi étterembe, amelynek neve: Bratislavska Restaurácia Flagship (Pozsonyi Zászlóshajó étterem). Az emeleti gyönyörű különteremben terítettek meg részünkre és kihozták az előzetesen egyeztetett ebédet, amelynek végén pozsonyi kiflit kaptunk. Diósat és mákosat is. Az ebédtől felfrissülve folytattuk városnéző túránkat.

Megnéztük a Klarisszák, a Kapucínusok, majd a Ferencesek templomát. Ez utóbbiról megtudtuk, hogy 1526-ban itt ülésezett a magyar országgyűlés, amely királlyá választotta az első Habsburgot a magyar trónon. Láttuk a Pázmány Kollégiumot, Liszt Ferenc és Rómer Flóris szobrát, Bartók Béla és Széchenyi István emléktábláját, megnéztük azt az épületet, ahol 1802-1848 között ülésezett a magyar parlament, láttuk a Mihály kaput, a „O” km követ, és azt, hogy Budapest ide 160 km-re van. Megnéztük a legkeskenyebb lakóházat, amelyben most óramúzeum van és a Vásárcsarnokot. Láttuk a Grassalkovich, a Mirbach, Pálffy és az Esterházy palotákat. A társaság egy része ekkor már nagyon elfáradt, és inkább a haza akart menni. A többiekkel felmentünk a Várba. Előtte megnéztük a Szlovák Parlament épületét, majd a Bécsi kapun keresztül bementünk a várudvarra. Remek volt innen a kilátás. Fotóztuk a várost. Készült csoportkép is rólunk.

A kempingbe visszatérve rövid időn belül vacsorázni kellett menni a kemping éttermébe. Vacsora előtt kedves kis műsorral szórakoztattak minket Németh Tibi jóvoltából. Előbb Szunyogh Zsuzsa énekesnő saját számaiból adott elő több dalt, majd apa és fia hegedültek. Nagy sikerük volt, jól megtapsoltuk őket. Vacsorára előzetesen három féle ételből lehetett választani. Volt knédlis, sztrapacskás és rántott húsos vacsorakínálat. Finom és bőséges volt mindegyik.

Szombaton múzeumi séta szerepelt a programban. Németh Tibi vezette a társaságot. Villamossal bementünk a városközpontba. Először a Chatam Sófer emlékhelyet néztük meg. A pozsonyi zsidóság egykori (1762-1869) büszkesége a híres rabbi. Rabbik százait nevelte fel, akik az ő tanításait terjesztették egész Európában. A rabbi sírja megőrződött és jelenleg egy monumentális emlékmű része. Innen átsétáltunk a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumába, ahol a „Felcserélt otthonok” című időszaki kiállítást néztük meg magyar idegenvezetéssel. Szomorú időszakot tárt fel a kiállítás abból az időből, amikor a tömeges kitelepítések, áttelepítések zajlottak. Közülünk többek családját is érintette ez a téma, ezért kissé jobban elidőztünk ebben a múzeumban, mint az tervezve volt.

Folytattuk utunkat gyalogosan tovább a városban. Igyekeztünk a gyönyörűséges Kéktemplomhoz vagy Szt. Erzsébet templomhoz. A XX. szd. elején épült ez a szecessziós kívül-belül kékre festett templom, amelynek főhomlokzatán és főoltárán magyarországi Szt. Erzsébet látható karjában a rózsákkal, felelevenítve a róla szóló legendát. Innen a cukormúzeumba mentünk. Ez a múzeum emléket állít a lerombolt cukorgyáraknak. Lehetett volna itt mindenkinek cukorsüveget készíteni, de az idő rövidsége miatt csak egy készült a helyi alkalmazott által.

Visszatértünk a kempingbe. Délutánra Pozsony környéki kerékpáros kirándulás volt tervezve kb. 24 km-es távon. Ahhoz képest, hogy a délelőtti programban mindenki alaposan elfáradt, nagy létszámú csapat jött össze. Együtt indultak, együtt érkeztek. Visszaérkezve jól esett a kis-kupica szíverősítő. Rövidesen vacsorázni indultunk a kemping éttermébe. Finom és bőséges volt a gulyásleves. Vacsora után filmvetítésre gyűltünk össze. Németh Tibi zenés mozgófilmet készített az elmúlt évi Kapuvári, Agárdi és Tatai találkozókról. Jó nekünk, hogy van közöttünk ilyen profi filmes! Az idő remek volt, a filmvetítés után még jól esett kinn üldögélni és beszélgetni.

Vasárnap már a készülődés, a hazaindulás napja volt. Nagyon jól sikerült ez a hosszú hétvége. Köszönjük szépen Németh Tibinek és Évikének, hogy ilyen csodás programot állítottak össze. Közben elhangzott, hogy Kassán is komoly ismeretséggel rendelkeznek. Ha elvállalnák, hogy a pozsonyihoz hasonlóan azt is megszerveznék, az nagy örömet jelentene az MCCC-seknek. Erre majd a jövő évi program összeállításakor visszatérünk.  

Katona Júlia