Szeged

Szögedi nótázás  2021 május 20-24-ig

Avagy, ahogy a dal mondja: Által mennék én a Tiszán ladikon ,….vagyis inkább a  hídon.

A másik helyi nóta így szól:        „Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány,

 Pedig, annyi mint a réten a fűszál,

 Engemet is megrontott egy boszorkány:

 Egy szegedi kökényszemű barna lány.” (srác)

Egyenlőre ennyit a nótázásról. Mindenki eldönti igaz-e vagy sem. Én úgy érzem nem lettünk megrontva….csak egy kicsit… de kezdem az elején:

A csütörtökön kezdődő találkozó végeláthatatlan esőzéssel indult, de egyre többet sütött a nap és egyenes arányban  a hangulatunk is javult. Vasárnap délután már fürdőruhában sétáltunk a Tisza partján. Jó közel, mert éppen készült kiönteni. Aggódva néztük, hogy mennyivel jön feljebb napról napra, méricskéltünk, figyelgettünk, de megúsztuk, illetve nem úsztunk. ( kocsistul a folyóban.)

     Sajnos a pénteki Vadaspark programról, dolgozó ember révén, lemaradtunk, de tudtuk pótolni vasárnap délelőtt. Az állatkert nagyon gazdag a különleges vadakban. Érdemes 2-3 órát kirándulni benne és megfigyelni őket. Nem láttam még majmokat szabadon, egy égbe nyúló fán fel-le ugrándozni  és ecsetfülű vaddisznót sem.

Szombaton délelőtt a kisvasúttal körbejártuk a várost, kettős idegenvezetéssel. A hangszóróból és a mellettünk ülőktől is kaptunk fontos információkat. Közben eleredt az eső, de sebaj, nem tudott kiszúrni velünk, mert tető volt a fejünk fölött. Mire visszaértünk el is állt. Kora délután többen a Dómba látogattak el. Lehetőség adódott tárlatvezetés által megismerkedni a gyönyörű egyházi épület belsejével.

Estére nagyon finom, sűrű és gazdag babgulyást főzött a Berg család, a Viszkievicz és Berg család támogatásával. Mindenkinek bőven jutott, sőt még repetát is kaptunk. Félve az esőtől behúzódtunk az árkádok alá. Idillinek éreztem a környezetet. Ültem és néztem a hatalmas fákat, melyek körbevettek minket. Élveztem a kellemesen langyos időt, a szélcsendet, és láttam a beszélgető, nevetgélő embereket. VISSZATÉRTÜNK AZ ÉLETBE! Mosolyt csalt az arcomra ez a helyzet és emlékként elraktároztam   a fejemben. Közben néztük, hogy a mellettünk levő medencében ugrálnak a gyerekek a vízbe. Előnye ennek a kempingnek, hogy helyben van a melegvizes medence, saját kúttal. Pár méter és átsétálhatunk a lakóból a vízbe.

 A szegedi találkozó hangulatát tükrözi, hogy megint elkezdtünk jókedvűen nótázni. Néhol elnéző mosolyt láttam az arcokon, de nem zavartattuk magunkat. Jólesett megint kiadni a gőzt.

Vasárnap a környék méltán híres Körössy Halászcsárdájában ebédeltünk. Tetszett, hogy magunk választhattuk ki , mit rendelünk, így mindenki megelégedve távozhatott.  Mi biciklivel mentünk vissza a táborhelyre. Még jutott időnk egyet fürdőzni a szeles, esős hideg előtt. Nem baj. Azt mondják, nem az idő rossz, hanem a hozzáállásunk. Kihasználtuk az alkalmat és behúzódtunk egy jó kis beszélgetésre az elősátorba. Estére kellemesen elfáradva zuhantunk a meleg ágyba. Hétfőn egész jó időre ébredtünk. Nem esett és lassan kisütött a nap is. Többen még utoljára megmártóztak a medencében, majd lassan-lassan kezdett kiürülni a kemping. Búcsút intettünk egymásnak, de csak a következő találkozóig.

Köszönjük, hogy együtt lehettünk, és köszönjük a kellemes hétvégét a Viszkievicz és Berg családnak! Kíváncsian várjuk következő találkozót! 

                                                                                                                       ZKO.